Cikkek : A krimiírás koronázatlan királynője |
A krimiírás koronázatlan királynője
2007.09.21. 15:26
Bűnügyi regények! Micsoda izgalom! Agatha Christie krimijeinek középpontjában mindig egy (vagy több) olyan gyilkosság áll, ami felderíthetetlennek tűnik. Ám mire valók a detektívek? Egy nyugalmazott, piperkőc belga nyomozó, valamint egy bájos, ám cseppet sem naiv, ízig-vérig angol vénkisasszony. Ők Hercule Poirot és Miss Marple, a két legendás és fantasztikus detektív, akik felváltva szinte mindegyik Agatha Christie-regényben feltűnnek, hogy kibogozzák a megoldhatatlannak tűnő rejtélyeket.
Ám mielőtt belebonyolódunk a krimik szövevényes világába, vessünk egy-két pillantást a világhíres angol írónő, vagyis Agatha Christie életére! Agatha Miller az angliai Torquay-ben született 1890. szeptember 15-én. 1914-ben feleségül ment Archibald Christie-hez. E házasságából született Rosalind nevű lánya. 1928-ban elvált, majd ismét férjhez ment Sir Max Mallowanhez. Második férje régész volt, s így az ő jóvoltából az írónő sok archeológiai kutatáson vett részt, innen származnak könyveinek egzotikus helyszínei, amelyeket tökéletesen tudott ábrázolni. Írói karrierjének eredménye 66 detektívregény és 147 bűnügyi novella. Műveit 45 nyelvre fordították le, és kétmilliárd példány fogyott belőlük. Színdarabjait, filmjeit, a könyvei nyomán készült tévéfilmeket a világon mindenütt játszották és játsszák a mai napig is. Azt viszont kevesen tudják, hogy Mary Wesmacott néven 6 romantikus regényt is megjelentetett. 1971-ben megkapta országának legmagasabb kitüntetését (The Order of Dame Commander of the British Empire), a Brit Birodalom Lovagja cím női változatát. Öt esztendővel később, 1976. január 12-én halt meg.
Bűnügyi regényei többnyire a XX. század első harmadának Angliájába repítenek vissza bennünket. Olyan hitelesen írja le az angol életformát, hogy az olvasó teljesen megfeledkezhet a XX-XXI. század rendkívül civilizált világáról. És ami az egyik legfőbb erénye könyveinek: a rengeteg gyilkosság, rablás és más bűncselekmény ellenére mégsem találkozunk műveiben széttrancsírozott emberi testekkel, gépfegyverekkel, megkínzott vagy megerőszakolt áldozatokkal! Ezekben a krimikben nem az a lényeg, hogy minél több vér folyjon, hanem inkább a tiszta logikán, vagyis a nyomozáson, a gyilkosság felderítésén van a hangsúly.
És amikor már úgy gondolnánk, hogy túljártunk az írónő eszén, megfejtettük a bűncselekményt, akkor jön egy újabb gyilkosság, baleset, titok, és máris szertefoszlott minden feltételezésünk a bűnös személyét illetően. Hősei egyaránt kikerülhetnek az egyszerű emberek köréből, ám megtaláljuk közöttük az arisztokrácia képviselőit vagy akár a politikusokat is.
A népszerű írónőről az az anekdota járja, hogy krimijeit mosogatás közben találta ki, ugyanis ezt a házimunkát annyira utálta, hogy közben gyilkos gondolatok cikáztak a fejében. Hogy ebből mi igaz, mi sem, azt nem tudjuk, viszont az tény, hogy Agatha Christie regényei és bűnügyi színdarabjai nem az irodalmi értékük miatt váltak híressé, inkább merész ötleteik, szellemes megoldásaik tették őket népszerűvé. Hogy csak néhányat felsoroljunk közülük: Tíz kicsi néger, Halál a Níluson, Rejtély az Antillákon, Gyilkosság az Orient Expresszen, Hó a sivatagban, Lord Edgware rejtélyes halála, Ellopott gyilkosság, Szunnyadó gyilkosság, Találkozás a halállal, Tragédia három felvonásban, Az elefántok nem felejtenek, Halál a felhők felett, A titokzatos négyes, És eljő a halál..., A barnaruhás férfi, Hercules munkái, No. 16, Az órák, Úticélja ismeretlen, A sors kapuja, A titokzatos Mr. Quin, A láthatatlan kéz stb., amelyek közül most szombaton (2004. november 13-án 21.10-kor) a Gyilkosság az Orient Expresszen címűt az MTV-n is láthatod.
Forrás: sulinet.hu
Képek: saját gyűjtés!
|